Paul Verlaine (1844-1896) gazdag csaladbol szarmazott, 1870-ben megnösült. Egyszerre volt zseni es demon, felesegevel hol tisztes csaladi eletet elt, maskor a terhes asszonyt kirangatta az agybol es földhöz vagta, egyszer pedig fel akarta robbantani. Az alkohol rabja volt, bar lelkeben vagyott a jora. Aztan feltünik eleteben az ördög, Arthur Rembaud (1854-1891). Rola mondjak az irodalomtörteneszek, hogy a modern francia költeszet megteremtöje, noha összes verset huszesztendös kora elött irta, majd hatat forditott az irodalomnak. Született lazado volt, apja magas rangu katonatiszt. Iskolas koraban minden dijat megnyert, vizsgain osztalyelsö, tipikus tudos alkat. Elöször 16 eves koraban ment Parizsba, penz nelkül, raadasul senkit nem ismert ott. Nehany katona felszedte, s eleg brutalis modon közösült vele. Következö utja elött irt Verlain-nek egy levelet, amelyhez nehany verset is mellekelte. Verlaine meghivta magukhoz a - kortarsak szerint - bamulatos fiut, akinek szemei mindenkit elbüvöltek. Verlaine es Rimbaud hamarosan felfedeztek egymasban azt, ami azonos: mindketten született bohemok voltak, vagyodtak a szabadsagra, az uj benyomasokra, szerettek az abszintot es a kabitoszereket (opiumot, hasist). Az addig viszonylag tisztessegesen elö Verlaine-t a fiu lerantja a melybe, elidegeniti felesegetöl es gyerekeitöl. Kettejük közül mind fizikalisan, mind intellektualisan Rimbaud a dominans, a maszkulin. 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.