Vas Maya könyve több dolog miatt érdekelt. A régi szép időkben „A szerelem hullámhosszán” gyakori kísérője volt estéimnek, alváshoz készülődés közben remek háttérmuzsikát szolgáltatott. A beszélgetéseket is hallgattam néha, és ezek után nagyon kíváncsi voltam, hogyan tudott hozzányúlni ehhez az igencsak kényes témához.

 

vasmaya_borító-210x300.jpgVárakozásaimat tökéletesen felülmúlta a könyv. Nem kliséknek akart megfelelni, hanem a klisékkel leszámolni. Nem azt akarta bemutatni, hogy milyenek általában a homoszexuális és leszbikus emberek, hanem azt, hogy milyen sokszínű – a szivárvány minden színében pompázó – élettörténetekkel találkozhatunk közöttük is. A nemi hovatartozás vagy szexuális beállítódás csupán az egyik darabkája a történetnek, de nem maga a történet. Megmutatta a könyv, hogy a homoszexualitás nem feltétlenül egyenlő a vad orgiákkal vagy a felelőtlen gyakori partnerváltogatással, hanem a heteroszexuálisokhoz hasonlóak ők is szerelmesek lesznek, és ugyanúgy küzdenek szerelmükért, és nem ritka a hosszú éveken át tartó monogám partnerkapcsolat sem.

A könyv olvasása során újra és újra találkozhatunk azzal a gondolattal, milyen nagy nehézséget jelentett a többség számára a „másságuk” elfogadása. Az élettörténetek egyike sem támasztotta alá azt a közkeletű elképzelést, hogy rossz nevelés vagy rossz szociális környezet, netán valamilyen kényszer hatására „tévelyednek el ezek a szegények”.

Vas Maya nagyon jó érzékkel válogatta ki sokszínű interjúalanyait, akik valódi őszinteséggel beszéltek neki gyermekkorukról, iskoláikról, költözésekről és pályaválasztásokról – vagyis témákról, amelyek mindannyiunkat érintenek. És persze beszéltek párkapcsolataikról is. Az első szerelmekről, az első igazi homo-kapcsolatról, arról, hogy ezt hogyan élték meg, mennyire vallhatták be a környezetüknek, mennyiben változott az életük és hogy most, a jelenben milyen terveik, vágyaik vannak az élet mindenféle területére vonatkoztatva.

A „Kapcsolatok szivárványa” elgondolkodtatott, megérintett, helyenként megrendített. Még én is, aki alapvetően nyitott voltam a témára, aki magától érthetődőnek tekinti, hogy a demokrácia alapvető szabadságjogai közé nem csak a szólás-, sajtó- és véleményszabadság, hanem a szabad párválasztás joga is hozzátartozik; szóval még én is sokat tanulhattam ebből a könyvből. Ajánlom mindenkinek:

Aki keresi szexuális hovatartozását, azért, hogy lássa, mások hogyan élték meg a keresést.

Aki elfogadja a homoszexuálisokat, azért, hogy lássa, igaza van.

Aki elutasítja őket, azért, hogy kicsit árnyaltabb képet kapjon embertársairól, s ennek fényében újraértékelhesse a helyzetet, még akkor is, ha végül nem változtatja meg véleményét vagy döntését.

S ajánlom ezt a könyvet maguknak a homoszexuális/leszbikus embereknek is, mert talán egyik-másik élettörténetben, saját sorsukra ismernek, és megerősítést nyernek mindennapi harcukhoz, amelyet oly kevéssé elfogadó hazánkban kell megvívniuk.

A könyv a Jaffa Kiadó gondozásában jelent meg.

Forrás: kultography.hu

A bejegyzés trackback címe:

https://gayculture.blog.hu/api/trackback/id/tr643718767

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása